Számos érdeklődő megfordul nálunk, aki hallott már a kriptovaluta-bányászatról, de nem egészen érti mit is jelent, hogy egy gép bányászik. Ebben a cikkben igyekszünk érthetően összefoglalni nektek, hogy mégis mi az a bányászat, miért fontos, és miért lehet vele pénzt keresni.
Honnan származik a „bányászat” kifejezés a kriptovaluták kapcsán?
A „bányászat” kifejezés Satoshi Nakamoto 2008. október 31-én publikált méltán híres white paper-jéből származik (magyar verzió). Ahogy az aranybányászat során a bányászok erőforrásokat használnak fel, hogy aranyat nyerjenek ki a földből, úgy a Bitcoin hálózat számítógépei is számítási kapacitást és elektromosságot használnak fel, de ők ezért bitcoint kapnak jutalmul.
Kitől kapják a jutalmat? Van egy központi szerv?
Mivel a Bitcoin hálózat teljesen decentralizált és alapesetben minden résztvevője egyenértékű, ezért nem létezik központi szerv, hanem a Bitcoin programkódjában van előírva, hogy a bányászok blokkonként létre kell hogy hozzanak egy speciális tranzakciót, amelyben megjutalmazzák magukat a blokkért járó új bitcoinnal. Azonban a bányászatnak az elsődleges célja nem a „bitcoin kitermelés”, hanem a tranzakciók hitelesítése és új blokkok létrehozása. Mivel kezdetben senkinek nem volt bitcoinja, így szükség volt egy mechanizmusra, hogy bitcoinhoz lehessen jutni. Hiszen ha senkinek sincs bitcoinja, nem is történhet tranzakció a résztvevők között. Satoshi két legyet ütött egy csapásra és kitalálta, hogy járjon jutalom minden egyes blokk létrehozásáért. Ezzel egyrészt megoldotta, hogy központi hatalom (pl. jegybank) nélkül kerüljön forgalomba bitcoin, másrészt létrehozott egy ösztönzőt, amiért érdemes a Bitcoin szoftvert futtatni. Kezdetben minden Bitcoin blokkért 50 bitcoin jutalom járt, és a programkód alapján 210.000 blokkonként feleződik ez a jutalom. 2012-től 25, 2016-tól 12.5. 2020 óta egy Bitcoin blokkért 6.25 bitcoin jutalom jár. A jutalom tehát azért cserébe jár, hogy valaki elektromosságot és számítási kapacitást áldoz a hálózat tranzakcióinak könyvelésére.
Akkor gyorsan kibányászok egy blokkot és gazdag leszek! Tényleg, mi az a blokk és miért van szükség rá?
A blokk a Bitcoin blokklánc alapegysége, amely tranzakciókat tartalmaz. Blokkokra azért van szükség, hogy egy tranzakció végérvényesen le legyen könyvelve és a hálózat minden számítógépe teljesen azonos főkönyvvel (blokklánccal) rendelkezzen. Ha nem lennének blokkok, akkor követhetetlen lenne, hogy melyik tranzakció kihez mikor érkezett és visszaélések is előfordulhatnának. A kész blokkokat a Bitcoin számítógépei megosztják egymással, ellenőriznek benne minden tranzakciót, majd ha minden stimmel, elkezdik építeni a következő blokkot. Ne szaladj el olyan gyorsan, nem olyan egyszerű egy blokk kibányászása.
Miért nem?
Mert a bányászat egy verseny, és a Bitcoin hálózat minden bányásza egymás ellen versenyez. Mindenki megpróbál létrehozni egy új blokkot, amiben a legelső speciális tranzakcióval önmagának jutalmaz 6,25 bitcoint. De ez minden 10 percben csak egyvalakinek sikerül, pedig több millió speciális bányászgép dolgozik rajta.
Azta. De honnan jön ez a 10 perces átlag?A 10 perces átlagot a bányászati nehézség garantálja. A bányászati nehézség egy olyan paraméter, amely 2016 blokkonként automatikusan kerül beállításra az előző 2016 blokk ideje alapján, hogy az átlagos blokkidő 10 perc legyen.
De ha ennyi bányászgép dolgozik és csak 1 blokk van 10 percenként, akkor a legtöbb bányász hoppon marad?Ez így van, viszont ezt elég hamar felismerték és kitalálták, hogy ha a bányászok megosztják a munkát és a jutalmat is, akkor bár mindenki kisebb jutalmat kap, de azt rendszeres időközönként, így ki lehet fizetni adott esetben a villanyszámlát is. A bányászok ilyen csoportosulását nevezzük „pool”-nak. A „pool”-okba általában bárki szabadon becsatlakozhat és a hozzáadott teljesítménye alapján jár neki a jutalom is.
Közben még mindig nem válaszoltál rá, hogy pontosan mit is csinál egy bányászgép!
A bányászgépek többféle dolgot csinálnak. Először is ellenőrzik, hogy a tranzakciók hitelesek-e, majd a hiteles tranzakciókból létrehoznak egy úgynevezett „jelölt” blokkot, amelyben az első tranzakció, amit már írtam, hogy önmaguknak jutalmazzák a blokkért járó jutalmat. A jelölt blokkokat manapság a „pool”-ok hozzák létre és elküldik a bányászoknak, hogy érvényes blokkot hozzanak belőle létre. Itt van igazából a kérdésedre a válasz, a bányászgépek megpróbálnak érvényes blokkot létrehozni. Az érvényes blokk előírt feltételeknek kell hogy megfeleljen. Az egyik ilyen feltétel, hogy milyen részekből áll egy blokk. A bányászat megértésének szempontjából fontos feltétel, hogy a blokk egyik részének, a fejlécnek az „ujjlenyomata” pontosan hogy is nézzen ki. Hadd fejtsem ki, hogy mit is jelent ez. A blokk fejlécében a következő adatok szerepelnek:- verziószám- előző blokk „ujjlenyomata”- aktuális blokkban szereplő tranzakciók „ujjlenyomata”- blokk létrehozásának ideje- bányászati nehézség- egyszer használatos szám (nonce) Az ujjlenyomat alatt egy egyedi azonosítót értünk, amely az adott adathoz tartozik. Az ujjlenyomatot az SHA256 hash függvénnyel kapjuk meg. Ezen az oldalon ki lehet próbálni, hogy hogyan is működik ez. Például, ha azt írjuk be idézőjelek nélkül, hogy „hello”, akkor ezt kapjuk: „2cf24dba5fb0a30e26e83b2ac5b9e29e1b161e5c1fa7425e73043362938b9824". Ha azt írjuk be, hogy hello1, akkor meg ezt: 91e9240f415223982edc345532630710e94a7f52cd5f48f5ee1afc555078f0ab. Ez a furcsa, számokból és betűkből álló kód az adott szöveg ujjlenyomata, úgynevezett „hash”-e. Tetszőleges hosszúságú adatot be lehet írni, mindig ugyanolyan hosszúságú és előre meg nem határozható „hash” fog kijönni. Az adatból gyorsan számítható a hash, de a hash-ből nem lehet visszakapni az adatot.
Értem, de mi köze van ennek a bányászathoz?Nagyon is sok köze van hozzá. Menj csak vissza az előzőleg linkelt oldalra és növeld a „hello” mögötti számot 2-re, 3-ra, és így tovább, hogy a hash első számjegye 0 legyen.
Sikerült, „hello28”-ra 0 lett az első számjegy. De még mindig nem tudom, hogy mi köze van ennek a bányászathoz...
Mindjárt meglátod. Most menj vissza és próbálkozz addig, amíg 2 nulla nem lesz a hash elején! Elég sokáig fog tartani, úgyhogy inkább elárulom, pl. hello227-re kettő nulla lesz a hash elején, de van végtelen sok további megoldás is. Minél több 0-t kérek, annál tovább fog tartani. A Bitcoin blokkok fejlécének hash-e 17 db 0-val kell, hogy kezdődjön, hogy a blokk érvényes legyen. Ez az, ami több mint 6 millió bányászatra gyártott számítógépnek átlagosan 10 percenként sikerül. A bányászgép nem csinál mást, mint amit te az előbb. A blokk fejlécét átfuttatja az SHA256 hash függvényen és megnézi, hogy az 17 nullával kezdődik-e. Ha igen, akkor a jelölt blokkból érvényes blokkot hozott létre, vagyis lekönyvelte a benne levő tranzakciókat. Ezután megosztja a Bitcoin hálózat minden más számítógépével a blokkot és bezsebeli a 6,25 bitcoin jutalmat. Ha nem 17 nullával kezdődik a hash, akkor megváltoztatja a blokkot és újra lefuttatja a hash-t. Legegyszerűbben a „nonce”-ot lehet változtatni, éppen úgy, ahogy mi is csináltuk a hello-val, mindig eggyel növelni. Egy bizonyos jelölt blokkhoz megtalálni a megfelelő nonce-ot időbe és energiába kerül. Ezért a tranzakciók könyvelésének, vagyis a blokkok létrehozásának ezt a módját proof-of-work (munka bizonyítéka) (PoW) konszenzus mechanizmusnak nevezzük. Egy másik fajta konszenzus mechanizmus a proof-of-stake (tét bizonyítéka) (PoS), amelynél a résztvevők a letétbe helyezett egyenlegük mértéke alapján arról szavaznak, hogy ki hozza létre a következő blokkot, amelyhez viszont nincs szükség nonce számítására, így ez a fajta blokklánc nem bányászható.
Tehát akkor a bányászgép megpróbál tranzakciókat könyvelni úgy, hogy a blokk fejlécét hash-eli különböző „nonce” értékekkel egészen addig, amíg vagy ő, vagy valaki más meg nem talál egy érvényes blokkot.
Így van! 🙂
Milyen blokkláncokat lehet még bányászni?
A leghíresebb a Bitcoin, de Bitcoint már csak speciális, nagy teljesítményű ASIC gépekkel éri meg bányászni. További ASIC-kel bányászható blokkláncok: Bitcoin Cash, Litecoin, Dogecoin, Zcash, stb. A második leghíresebb Proof of Work blokklánc az Ethereum. Bár léteznek már Ethereumot bányászó ASIC-ek, ezek még nem terjedtek el annyira, így az Ethereum profitábilisan bányászható videokártyákkal. Az általunk forgalmazott legtöbb bányászgép Ethereumot bányászik. Alább egy fotó az egyik ilyen bányászgépünkről. További videokártyával bányászható blokkláncok: Ethereum Classic, Ravencoin, Ergo, Vertcoin, Equilibria, Conflux, Sero, Flux, Cortex, Firo, Beam, stb.
8 videokártyás bányászgépünk
Reméljük, hogy hasznosnak találtátok ezt a cikket!
